Vadászható vadfajok

    Oldalad.hu
     
    Az oldalad.hu Magyarország új linkgyűjteménye. Egy adott témakörre vonatkozóan itt mindent megtalálsz. Nemcsak hasznos információkat, linkeket, hanem a témakörhöz kapcsolódó képeket, videókat. Légy te is szerkesztőnk, készítsd el saját multimédiás linkgyűjteményed!
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Vadászható fajok
     
    A vadászati törvény rendelkezése alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter – a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg a Magyarországon honos, előforduló, engedéllyel telepített, vagy átvonuló, természetvédelmi oltalom alatt nem álló nagyvadnak, illetve apróvadnak minősülő vadászható állatfajokat
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Gímszarvas
     
    A gímszarvas az egyik legnagyobb szarvasféle. Az állat Európa legnagyobb részét, a Kaukázus térségét, Anatóliát és Ázsia nyugati és középső részeit népesíti be. A gímszarvas a Marokkó és Tunézia közötti Atlasz hegységben is megtalálható, ez Afrika egyetlen szarvasa. Az állatot Ausztráliába, Új-Zélandra, Argentínába és Chilébe is betelepítették. Húsa a világ sok részén táplálékforrásnak számít. Gyönyörű agancsáért is sokan vadásznak rá.
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Dámszarvas
     
    Az európai dámvad vagy más néven európai dámszarvas, illetve röviden dámvad vagy dámszarvas (Dama dama) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe és a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó faj. Korábban két alfaját különböztették meg: az európai dámvadat (Dama dama dama) és a mezopotámiai dámvadat (Dama dama mesopotamica). Mára a legtöbb kutató elfogadja ezeket két külön fajnak.
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Őz
     
    Felismerési jegyei: Mint általában a szarvasfélékre, az őzre is jellemző az ivari kétalakúság, a különbség azonban a testméretekben nem nyilvánul meg olyan mértékben, mint más fajoknál. A bakok zsigerelt testtömege 15-22 kg, a sutáké 15-19 kg. A hegyvidéki területekről származó példányoknál 2-6 kg-mal kisebb testtömegeket mérhetünk. Az élőhely romlása egy-egy őzpopuláció testtömegének számottevő csökkenését válthatja ki. Alapvető különbség persze az, hogy a bak visel agancsot, a suta pedig nem. A szőrzet májustói októberig világos vörös es barna, rövid, testhez simuló, ún. nyári szőrzet. Októbertől májusig vastag, hosszú szálú, szürkésbarna téli szőrzetet visel. Az őz farán, a hullató körüli fehér foltot tükörnek nevezzük, formája a bakon háromszögre, a sután szívre emlékeztet. Az ivarszervek körüli szőrcsomót a baknál pamacsnak, ecsetnek, a sutánál köténynek hívjuk. Az őzbak mellső csülkei nagyobbak a hátsóknál, a sutáknál ez a különbség nem szembeötlő.
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Vaddisznó
     
    Bundája vastag és sötét színű, fedőszőrzete erős sertékből áll. Orra megnyúlt, vége mozgékony. Mindkét nemnek van agyara, a hímeké elérheti a 30 cm-t is. 30 cm-es farka nélkül testhossza akár 180 cm is lehet. A kanok testtömege 60 és 227 kg, a kocáké 36 és 150 kg között váltakozik. A Kelet- és Közép-Európai egyedek nagyobbak, mint a nyugatiak és déliek.
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Mezei nyúl
     
    Jegyei: testhossza 48,5-67,5 cm, farokhossza 7-11 cm, magassága 11,515 cm, tömege 2,5-6,5 kg. Feje karcsúbb, nyújtottabb, mint az üregi nyúlé. Kölykei vékony szőrzettel és nyitott szemmel születnek- az üregi nyúl fiókáinál sokkal fejlettebbek. Szinte az egész világon elterjedt. Természetes elterjedési területe Afrika nyílt szavannáitól, sztyepjeitől és félsivatagjaitól egész Európán keresztül, fel egész az erdőhatárig terjed, Nyugat- és Észak-Ázsia vegyes erdőitől Kína középső részéig, de megtalálható Ausztráliában, Új-Zélandon, Chilében és Észak-Amerika egyes területein is.
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    A fácánokról
     
    A fácán (Phasianus colchicus) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj. A fácán hímjét kakasnak, nőstényét tyúknak, fiataljait csirkéknek nevezzük. A nőivarú fiatalok a jércék. A faj nevében szereplő colchicus jelző Kolhisz vidékére utal, amely a Kaukázus környékén található és amely a fácán eredeti elterjedési területének nyugati végpontja volt.
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Fogoly
     
    ÉLŐHELYE: Nyugat- és Közép-palearktiszban elterjedt, eredetileg sztyeppi madár. A külterjes mezőgazdaság új élőhelyeket létesített számára. Hazánkban kaszálókon, kultúrnövények szegélyzónájában, lucernásban fészkel. TULAJDONSÁGAI: Hazánkban a közönséges fogoly él. Háta világosbarna, sötétebb és világosabb foltokkal, pofa és torok rozsdaszínű, a szem körül csupasz, vörös folttal, hasa fehér, nagy gesztenyebarna folttal, alsó szárnyfedőtollak fehérek, farka rozsdavörös, a 4 középső toll szürkén és barnásan sávolt. Színe különben változó. A csőrét csekély viaszhártya borítja kékesszürke, orrgödrei csupaszok, zömöktestü. Lábai vörösbarnák. Hossza 26 cm.; szárnyhossza 16 cm.; farkhossza 8 cm.
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

336
Untitled Document