Vadászat fogalma, története

    Vadászat fogalma
     
    A vadászat azon tevékenységek összességét jelenti, amely a vadállatokkal való foglalatosságokat összegzi, beleértve a vadgazdálkodást, a vadvédelmet, az állatok gondozását, elfogását, elejtését. A vadászattal foglalkozó szakembereket vadásznak nevezzük . Napjainkra a köznyelv a vadászaton általában azon tevékenységet érti, melyeket az állatok elejtése vagy elfogása érdekében folytatnak, húsuk vagy más részeik megszerzése, kikapcsolódás, szórakozás, valamint kereskedelem céljából. Vadásznak nevezhető ilyen módon a vadgazdálkodással foglalkozó szakember, de hozzá hasonlóan szintén vadásznak nevezik a vadakat kikapcsolódásból, szórakozásból kilővő azon civil személyt is, aki rendelkezik hivatalos vadászengedélly
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Vadászat mint ősi foglalkozás
     
    A magyar néprajz kutatási hagyományai szerint a vadászatot olyan ősfoglalkozásként határozhatjuk meg, mely a halászathoz hasonló mennyiségű és minőségű közvetett információkat kínál a finnugor és az ugor együttélés korára jellemző ősi zsákmányoló gazdálkodás rekonstruálásához. A néprajzi vizsgálat jelentőségét hangoztató elméleti megfontolások hasonlósága ellenére a magyar etnográfia önálló diszciplínává válásakor a vadászat még nem, csupán a halászat tartozott a finnugor etnogenezis eredményeivel egyeztetett eszköztipológiai összehasonlításoknál figyelembe veendő néprajzi témák közé.
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Vadászat története
     
    A 20. század első évtizedében az ország több mint 23 500 vadászterületén sok vadfaj élt, amelyek bőséges zsákmányt kínáltak az akkori vadászoknak. Élt akkor Magyarországon zerge, siketfajd, medve, hiúz és farkas, ami a mai ország területén már nincs. De vadásztak akkor nyírfajdra, császármadárra, darura, harisra, fürjre, sólyomra, sasra, túzokra, amelyek a 20. század végére vagy eltűntek, vagy annyira megfogyatkoztak, hogy védelmük érdekében teljes vadászati tilalom alatt állnak.
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Vadászat története a két világháború között
     
    1920-ban a trianoni békeszerződésben Magyarország elvesztette területe 2/3-ad részét. Az erdők területe ennél nagyobb mértékben csökkent, az erdősültség aránya a korábbi 27%-ról 12%-ra esett vissza. A háború, a forradalmak és a román megszállás a vadállományban is nagy veszteséget okozott. A kormányzat által is támogatott vadgazdálkodás következtében azonban a vadállomány – különösen az apróvad – az 1930-as évekre újra helyreállt.
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    Vadászat a II. világháború után
     
    A II. világháború még nagyobb pusztítást okozott a magyar vadászatban mint az I. Az ország hosszú hónapokig hadszíntér volt és még a háború befejezése után is néhány évig jóformán csak orvvadászat folyt, amely a még megmaradt vadakat is csaknem teljesen kipusztította.
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
    A vadgazdálkodás története
     
    A vadászat az ember kialakulásával egyidős tevékenység, bár céljai és módszerei az idők során folyamatosan és sokat változtak. Mára a vadászat a fejlett országokban egyértelműen szabadidős (rekreációs) tevékenységgé vált és az életminőség elemét alkotja.
    ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

336
Untitled Document